Muskátlis római saláta, mályvás yukka, sásliliomos római saláta.... és még sokféle lehetne, mert ilyenkor júniusban tobzódik a kert ehető virágokban. Nálunk ezeken kívül nyílik még margaréta, százszorszép, borágó, rózsa, árvácska, méhbalzsam, katángkóró, ligetszépe, szöszös ökörfarkkóró, lila akác, sarkantyúka, körömvirág, muskotályos zsálya, szurokfű, kakukkfű, cickafark, szulák, mályva cserje, festő mályva, vörös here.... és biztos kihagytam még néhányat. Öntetnek két félét adtam hozzá. Az egyik birsalmás házi tejföl volt, a másik pedig júdásfülegombás, medvehagymabigyós, sós-ecetes. Ízlett a népeknek.
A mai cateringben a jó öreg és finom málé mellett még sok érdekességet kínáltunk pl. ezt is.
A linzerhez anyukám receptjét vettem elő: 30 dkg liszt, 10 dkg vaj, 10 dkg cukor, késhegynyi szódabikarbóna, diónyi zsír (ezt kifelejtettem), 2 tojás sárgája, csipet só, reszelt citromhéj, az összegyúráshoz tejföl, 1 dl kb..
Összegyúrtam és hengerformájúra alakítottam, 3 cm átmérővel. Betettem a mélyhűtőbe, amikor kicsit megdermedt, karikákat vágtam belőle. Aztán kicsit nagynak találtam a karikákat és elfeleztem.Eleinte még a feleket karikára igazítottam, de aztán így maradtak. Pár percet sütöttem 200 fokon, kivettem. Megkentem tojásfehérjével, ráigazítottam a nedves árvácskát és a tetejét is megkentem fehérjével. Visszatettem a sütőbe és még 2 percet sütöttem. A második tepsinél el kezdett izgatni, hogy milyen lenne rajta a muskátli, a lóhere, a levendula.... A gondolatot tett követte és mindenféle virágos lett.