A Természettel ébredés

Nem kell sietni sehova… irány a kinti pottyantós… Kézmosás a lavórban… a tűz élesztése a sparheltben… és most írás, mert ma van mit.…nem, inkább először megreggelizek, mert éhes vagyok. Megpirítom a platnin a kenyerem meg egy kis pasztinákot, megpucoltam egy hagymát, elővettem a töpörtyűt és belaktam. …Szóval a madarakkal ébredtem 5 órakor. Honnan tudom, hogy ötkor? …mert rögtön a madárcsicsergés után meghallottam a szőlősi toronyból zengő harangszót, persze csak lágyan érkezik ide a hegyoldalba, de legalább így ez is simogató jó érzés.
Kiköltöztem a BioBia Házikóba a Jakab-hegyre, ez a negyedik reggelem. “Pattog a tűz, a fazék víznótát fütyül” … azt fütyüli, hogy ebből lányom most sem lesz írás, mert kint hagytad az este a rengeteg mosogatnivalót, amit a pincetakarításkor találtál. …miért pont a pince rendbetételével kezdtem? Két oka is van, az egyik, hogy az élelmiszereknek kell egy biztonságos hely, a másik, hogy lehet, kapok egy kiskutyát Cserkúton, és a pince előtér lehet a kuckója. Van egy nagyon kedves kutya Cserkúton, Joli barátnőm fogadta be annak idején és nagyon szeret engem. Amikor mentem Jolihoz, hatalmas vehemenciával ugrott rám mindig, mert tudta, hogy most akkor erdei séta lesz, és ő kirohangálhatja magát, belefetrenghet a jó illatokba, hogy aztán iszonyat büdösségéért Joli korholhassa és megfürdethesse. Vili apukának gyerekei születtek, nem kell hozzá genetikai vizsgálat, megállapítsuk Maja gyerekeinek ő az atyja. A gyönyörű huskynő nem választhatott volna kedvesebb, deltásabb férfit szeretőnek és apának, mint a csodálatos Vili. Hat gyerkőc született, Joli is választott közülük egy szőrgombócot és Vilivel együtt eljöttek meglátogatni kedden. Nagyon jó érzés volt, mikor kint sertepertéltem és egyszer csak Vili benyargalt az útról az ölembe… Mentem gyorsan szembe lefele Joliékkal, hogy minél előbb a barátnőmmel is találkozhassak. …és a kis szőrgombóc Vili-gyermek is jött pórázon :)
Joli megadta a telefonszámot… másnap………… megnézni az utolsó kölköt, aki egy tökéletes Vili-lenyomat. Egyáltalán nem szőrgombóc, ő a kis Vilma, merthogy nő, csodálatos barna pettyes hófehér kis cipőben, fényes, sima szőrruhában. lehet, hogy elhozhatom, lehet, hogy nem várakozok. Kutyatársam lehet, hogy előbb lesz, mint embertársam. Azzal a férfivel ébredtem, -persze csak a tág Univerzumban, akitől a kis gomba-spirált kaptam - az egyetlen díszes emléktárgy amit kis cuccomba a bugyikkal és liszttel együtt becsomagoltam, hogy itt lehessen velem. …. és tovább szőve az emléket, hogy békaszék szövés következik (a mosogatás várhat) …nem messze láttam …….. a múlt héten…. jó lesz reggeli sétának… megszövöm és várom a békát, hátha ráül és olyan daliás legénnyé csókolhatom, aki be tudja fűteni a kemencét, aki tudja, mi fán terem a boldogság.

… és amíg nem jön a béka, a madarak iszogathatnak róla :)