• fejlec22.jpg

Kedves Oldallátogató!                                                                                                                                   A honlap főképe Fürtös Natália festménye

Szeretettel köszöntelek. Leggyorsabban itt érsz el, és telefonon tudsz választ kapni kérdéseidre: +36304372340

 

Egy olyan honlapon találtad magad, aminek tartalma sokat változott az elmúlt években. J A sztrók után az ember nem mindig tudja, hogy mit vállalhat a megváltozott képességeivel, kompetenciáival…. Egy nagy balatoni hullámzást képzelj el, amiben egyszer a nagy örömtől, egyszer pedig a félelemtől sikoltasz – és ez folyamatosan változik.

 

 5 év és rengeteg természetben-levés, járás kellett hozzá, hogy újra munkaképes legyek, letisztuljon, hogy mire is vagyok képes. Mi az, aminek el tudom viselni a stressz részét és közben a kompetenciáim is megmaradtak, vagy újrafejlődtek hozzá. A több párhuzamos folyamat egyeztetésével, feszültséggel járó feladatok vállalásához pedig csodálatos, támogató kollégára találtam Fazekas Bálint séf személyében.

 

Amit tudok/tudunk csinálni: vadnövényes terepgyakorlatok erdei piknikkel, „továbbképzés-tanácsadás” a kamrámban és konyhámban, főzőcskés csapatépítés, ökokatering ….. Konkrétan pl. 3 barátnő összeállt és velük terepeztem-kamráztam egy nyugdíjbavonulónak kértek tőlem a kollégái ajándékutalványt terepezésre, barátnő-csapattal medvehagymát bigyóztunk és tettünk el télire, konferencia vacsorát, doktori védést ökokateringeztünk, magyar, holland és finn csoportnak  vezettem kalandtúrát ehető vadnövények  tanulásával és erdei piknikkel, jó fej nőkkel fermentáltunk téli gyökérzöldségekből, nagyikkal idéztük a „sültalmás” múltat.

 

Szívesen dolgozunk veled, neked is, ha van egy ötleted, aminek a megvalósításához szükséged van a közreműködésünkre.  Keress telefonon. +36304372340

Füzet a „Lajos nevű bikáról”

A Legeltetési Társulat (egy ősi civil szervezet, mely arra volt hivatott, hogy megszervezze a faluban élő marhák közös legeltetését, pásztort fogadjon, stb) egy nagy füzetben vezette a falu bikájával kapcsolatos történéseket a harmincas években. Az első adatokat Lajosról találjuk, ő 1938-ig volt a falu bikája, aztán Árpád következett, majd őt negyvenben Pipacs váltotta fel. Az volt a dolguk, hogy „meghágják" a cserkúti teheneket, hogy aztán szép és egészséges borjak születhessenek. A füzetben feljegyezték, melyik tehén mikor járt a Lajosnál, ki volt a gazda, mi volt a tehén neve.
Ebből megtudhatjuk milyen vezetéknevűek lakták ezidőtájt a falut: Kovács, Kelenfi, Bató, Búzás, Horváth, Szekeres, Bencze, Nyaka, Józsa, Tóth, Lőrincz, Görbe, Vakaró, Kulin, Patacsi, Bálint, Vörös, Pap, Vancsa, Kozma, Báland, Körösztös, Bucsek...
Érdekesek a tehén-hölgyek nevei is: Kedves, Szökfű/Szegfű, Cidrus, Zsúzsi, Czifra, Zsömle, Viola, Vajas, Bimbó, Fáni, Hattyú, Piros, Zsófi, Tuba, Rózsa, Tulipán, Virág, Böske, Ibola, Hímes, Narancs, Linka, Vilma, Csipke. A legtöbb Zsömléből, Szegfűből és Bimbóból volt.
A füzet egy állat-felmérést is tartalmaz. Bizony nem álltunk rosszul marhából, lóból, disznóból és baromfiból sem. A marhák napközben békésen legelésztek a Cana oldalában. A mi istállónkban (vagyis Kelenfiékében) Czifra és Vajas éjszakázott. Szorgos, fáradt kezek gondoskodtak róluk hajnalban és este. Friss tej és tehénlepény illat járta be a falut. Házi túró és tejföl... Az emberek nem tudták mi az az allergia. A gyerekek tudták, hogy a tehén nem lila.
Bia

             A honlap nem készülhetett volna el Nagy Balázs túratársam baráti segítsége nélkül, aki hallatlan türelemmel viselte a sztrókosan össze-vissza gondolkodó    "megrendelő" hol így legyen, hol úgy legyen" változtatási kéréseit, a "gondolok egyet, telefonálok és azonnal szeretném"-et.