Biobia

Tegnap csígereket és iceteákat is kínáltunk Pesten az IKSZT-k konferenciáján. Azért ezt emelem ki, mert a résztvevők közül nem sokan voltak, akik kóstoltak valaha ilyet, és persze ezt a szép kifejezést is elfelejtettük már. A gyümölcsök vízzel, hidegen áztatva adják a csigert, csígert, vagy csügört... és egyszer egy büfénkben mondtak még néhány hasonló nevet. Új kedvencem van köztük, ez pedig az aszalt almahéjból áztatott ital. Különleges zamata van, ugyanakkor korlátlanul iható, mert nem bántanak a savak, mint amikor almalét iszunk. A kökény csiger fogyott el először, talán azért, mert ehhez juthatunk legkevésbé. Az aszalt kökény nagyon nehezen ázik. Két nap áztatás után leöntöm a lét és a kökényt össze muszkolom, aztán visszaöntöm rá a lét, hogy tovább ázzon még egy napot. Végig hidegen kell tartani őket, mert megforrnak (ez se nagy baj, mert bort, aztán meg ecetet készíthetünk belőle). A csipkebogyót -feldarabolva- elég előző nap elkészíteni. Ilyen italokat és teákat kínálunk a büfénkben, mert a szörpöket nem tartjuk egészségesnek a cukorszirup és a tartósítószerek miatt. Az édesszájúaknak finom gyógyteákat kínálunk. A meggyes - mézes bodzatea a kedvenc a büfénkben. Bodzavirágból teát főzünk, mézet teszünk bele és 1/5 -öd részben meggylevet keverünk bele. A meggyet úgy tesszük el télire, hogy kimagozzuk, felforraljuk és összeturmixoljuk, pár percet főzzük, forrón üvegekbe töltjük és szárazdunctba tesszük. Készítsetek csigereket, egészségesek és finomak! Az aszalt szilvásat is érdemes kipróbálni.